A dolgozói elégedettségmérés sok vállalatnál ma már megszokott HR-folyamat. Évente vagy félévente kiküldünk egy kérdőívet, megkérdezzük a munkatársakat a vezetésről, a kommunikációról, a munkakörnyezetről, a fejlődési lehetőségekről és arról, mennyire elégedettek összességében a munkahellyel.
Ez önmagában pozitív irány. A probléma ott kezdődik, amikor a folyamat a riport elkészítésével véget ér.
Megvan az eredmény. Készül néhány diagram. Bemutatjuk a vezetőségnek. Megállapítjuk, hogy mely területeken javult vagy romlott az értékelés, majd lassan visszatérünk a napi működéshez.
A munkavállaló pedig hónapokkal később azt érzi: kitöltöttem, de nem történt semmi.
Ez nemcsak elvesztegetett lehetőség. Hosszabb távon magának a mérésnek a hitelességét is ronthatja.
A dolgozói felmérés valódi értéke ugyanis nem az, hogy hány százalékot kapott egy kérdés.
Hanem az, hogy mit kezd a szervezet azzal, amit megtudott.
A felmérés nem HR-projekt, hanem vezetői visszacsatolási rendszer
A legtöbb employee survey technikailag a HR-től indul.
A HR készíti elő a kérdéseket, kommunikálja a felmérést, elemzi az adatot és prezentálja az eredményeket.
Ez azonban könnyen azt az érzést kelti, hogy a felmérés „HR-es ügy”.
Pedig a dolgozói élményt csak részben alakítja maga a HR.
Nagyon erősen hat rá például:
a közvetlen vezető;
a munkaszervezés;
a terhelés;
a belső kommunikáció;
a fejlődési lehetőség;
a döntések átláthatósága;
a kompenzáció;
a csapat működése.
Ezek jelentős része vezetői kérdés.
Ezért egy jó dolgozói felmérés nem egyszerűen adatot szolgáltat a HR-nek.
Visszajelzést ad a szervezetnek saját működéséről.
A legrosszabb felmérés az, amelyik után nem történik semmi
A munkavállaló időt fordít a kérdőívre, megfogalmazza a véleményét, esetleg olyan problémára is felhívja a figyelmet, amely számára valóban fontos.
Ezzel tulajdonképpen létrejön egy implicit megállapodás.
A szervezet kérdezett.
A munkavállaló válaszolt.
Innentől valamilyen reakcióra számít.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden munkavállalói igényt teljesíteni kell. Egy vállalat természetesen nem tud, és nem is kell minden vélemény alapján azonnal változtatnia.
Azt viszont érdemes kommunikálni:
mit tanultunk;
mivel foglalkozunk;
mivel nem;
és miért.
A survey egyik legnagyobb bizalmi kockázata éppen az, ha a munkatársak úgy érzik, a vállalat rendszeresen megkérdezi őket, de valójában semmi jelentősége nincs a válasznak.
Az elégedettségi átlag önmagában kevés
Tegyük fel, hogy a munkavállalói elégedettségi eredmény 7,6 pont a tízből.
Ez jó?
Lehet.
De sokkal érdekesebb, hogyan áll össze.
Lehet, hogy az egyik szervezeti egység 9,1-et adott, egy másik 5,8-at.
Lehet, hogy a munkakörnyezettel szinte mindenki elégedett, miközben a karrierlehetőséget nagyon gyengének érzékelik.
Lehet, hogy az átlag évek óta stabil, de egy kritikus munkavállalói csoportnál folyamatos romlás látható.
A vállalati átlag könnyen elfedi a valódi problémát.
Ezért a felmérési adatot – természetesen a megfelelő anonimitási és adatvédelmi határok betartásával – érdemes csoportszinten, trendekben és témák szerint is értelmezni.
A cél nem az egyes munkavállalók véleményének „visszafejtése”.
Éppen ellenkezőleg.
A szervezeti mintázat megértése.
Az anonimitás nem technikai részlet
Ha a munkavállaló nem bízik abban, hogy őszintén válaszolhat, akkor a survey-adat minősége is romlik.
Különösen érzékeny kérdések esetén – vezetői működés, pszichológiai biztonság, konfliktusok, terhelés – a dolgozó csak akkor fog valódi visszajelzést adni, ha biztonságban érzi magát.
A LOGA Survey modul dokumentációja kifejezetten lehetőséget biztosít anonimizált felmérések készítésére.
Az anonimitás azonban nemcsak beállítás.
Kommunikációs kérdés is.
A munkavállalónak értenie kell:
mire használjuk az adatot;
kik látják az eredményt;
milyen szinten történik az elemzés;
és mire nem használjuk.
Ha ezek nem világosak, az emberek óvatosabban válaszolnak, és a vállalat pont azt az információt nem kapja meg, amelyre szüksége lenne.
Ne kérdezzünk olyat, amivel nem akarunk foglalkozni
Ez egyszerű szabály, mégis nagyon hasznos.
Ha a szervezet megkérdezi:
„Mennyire elégedett a fejlődési lehetőségekkel?”
akkor készen kell állnia arra is, hogy rossz eredmény esetén megvizsgálja a fejlődési rendszert.
Ha azt kérdezzük:
„Mennyire fenntartható a jelenlegi munkaterhelése?”
akkor az eredményt össze kell tudnunk kapcsolni a kapacitás és munkaszervezés kérdésével.
A survey nem kívánságlista.
De minden kérdés vezetői figyelmet ígér.
Ezért sokszor jobb egy rövidebb, fókuszáltabb kérdőív, amelynek eredményével ténylegesen dolgozunk, mint egy hatvan kérdéses felmérés, amelyből negyven diagram soha többé nem kerül elő.
Éves nagy felmérés vagy rövid pulse survey?
Nem feltétlenül kell választani közöttük.
Az éves vagy nagyobb átfogó felmérés jó lehet arra, hogy széles képet adjon a szervezetről. Megvizsgálható a vezetés, a kommunikáció, a fejlődés, az együttműködés, a munkakörnyezet vagy más fontos terület.
A pulse survey más célt szolgál.
Rövidebb.
Fókuszáltabb.
Gyakrabban alkalmazható.
Például egy jelentős szervezeti változás után nem feltétlenül érdemes egy évet várni arra, hogy megtudjuk, hogyan érzékelték a munkatársak.
Egy rövid visszamérés sokkal gyorsabban megmutathatja, van-e olyan probléma, amelyre reagálni kell.
A felmérések gyakorisága azonban önmagában nem érték.
Ha havonta kérdezünk, de semmit nem kezdünk a válaszokkal, csak gyorsabban hozzuk létre a survey fatigue problémáját.
A trend sokszor többet mond, mint az aktuális szám
Egy egyszeri mérés pillanatfelvétel.
A valódi szervezeti insight gyakran a változásban van.
Tavaly 7,2 volt.
Most 6,8.
A teljes különbség nem tűnik nagynak.
De ha három egymást követő mérésben ugyanaz a terület folyamatosan romlik, az már érdemi jelzés lehet.
Ugyanez pozitív irányban is igaz.
Ha egy vezetői fejlesztési program vagy belső kommunikációs változás után javul egy kapcsolódó mutató, az segíthet megérteni, hogy az intézkedés valószínűleg jó irányba hatott.
Nem feltétlenül bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
De döntési információt ad.
Ezért a survey-rendszer értéke jelentősen nő, ha nem önálló kampányokként, hanem következetesen összehasonlítható mérési sorozatként működik.
A felmérésből akciótervnek kell születnie
Az egyik leghasznosabb survey-folyamat szerintem nagyon egyszerű.
Először mérünk.
Utána meghatározzuk a legfontosabb problémát.
Majd eldöntjük, milyen változtatást hajtunk végre.
És később visszamérünk.
Például:
Mérés: alacsony a fejlődési lehetőségek megítélése.
Elemzés: a munkatársak jelentős része nem lát világos belső karrierutat.
Akció: kompetencia- és karrierutak kialakítása, vezetői kommunikáció.
Visszamérés: változott-e a fejlődési lehetőségek megítélése?
Ezzel a survey bezárja a feedback loopot.
Ez az a pont, ahol a kérdőívből szervezetfejlesztési eszköz lesz.
A LOGA Survey nemcsak elégedettségi kérdőívre használható
A Survey modul forrásleírása szerint kérdőívek és felmérések létrehozása és kiértékelése mellett megszerzett ismeretek visszamérésére is használható.
Ez fontos, mert a survey funkció így jóval szélesebb.
Használható például:
képzés utáni visszaméréshez;
belső kommunikáció értékeléséhez;
változásmenedzsmenthez;
onboarding feedbackhez;
vezetői programok visszacsatolásához;
munkavállalói elégedettséghez.
A közös logika minden esetben ugyanaz:
nemcsak végrehajtunk egy HR-intézkedést, hanem megpróbáljuk megérteni az eredményét is.
Képzés után ne csak azt kérdezzük, hogy „tetszett-e”
A képzések értékelésénél különösen gyakori a klasszikus elégedettségi kérdőív.
Milyen volt az előadó?
Megfelelő volt a helyszín?
Hasznosnak érezte a tréninget?
Ezek fontos visszajelzések, de a kompetenciafejlesztés valódi kérdése más.
Tanult-e valamit, és képes-e alkalmazni?
A Survey modul ismeret-visszamérési lehetősége ezen a ponton érdekes.
A képzést követően nemcsak élményt, hanem megszerzett ismeretet is lehet vizsgálni.
Ez jól kapcsolódik ahhoz a korábbi témánkhoz, hogy a képzés önmagában nem cél.
A cél a szükséges kompetencia kialakítása.
A survey és a fluktuáció kapcsolatát óvatosan kell értelmezni
Nagyon csábító azt mondani:
„Akik rossz értékelést adnak, hamarosan felmondanak.”
Ezt így nem érdemes kezelni.
Egyrészt az anonim survey célja éppen az, hogy ne próbáljuk visszafejteni az egyéni válaszadót.
Másrészt a fluktuációnak rengeteg oka lehet.
Sokkal értékesebb szervezeti szinten vizsgálni az összefüggéseket.
Ha egy területen romlik a munkaterhelés, a vezetői bizalom és a fejlődési lehetőség értékelése, miközben később emelkedik a fluktuáció, az már fontos vezetői jelzés lehet.
Nem egyéni előrejelzés.
Szervezeti mintázat.
Ez adatvédelmi és szakmai szempontból is sokkal egészségesebb megközelítés.
A HR-adat és az emberi visszajelzés együtt ad teljesebb képet
Egy vállalat rendelkezhet rengeteg objektív HR-adattal.
Létszám.
Fluktuáció.
Túlóra.
Hiányzás.
Bér.
Képzés.
Munkakör.
Ezek megmutatják, mi történik.
A survey gyakran azt segít megérteni, hogyan érzékelik mindezt az emberek.
Például a túlóra-adatból látható, hogy egy csapat sokat dolgozik.
A surveyből kiderülhet, fenntarthatónak érzik-e.
A karrieradatból látható, hogy vannak belső előléptetések.
A felmérésből kiderülhet, érzékelik-e a munkatársak a fejlődési lehetőséget.
A kettő együtt sokkal erősebb.
A kemény HR-adat és a munkavállalói percepció nem versenytársak.
Kiegészítik egymást.
A vezetőknek nem százoldalas survey report kell
A felmérések egyik tipikus hibája a túl sok adat.
Minden kérdésből diagram.
Minden szervezeti egységből bontás.
Száz oldal prezentáció.
A végén pedig nem világos, mit kellene csinálni.
A vezetői riportnak inkább azt kell megmutatnia:
mi változott;
hol jelentős az eltérés;
mi a három legfontosabb probléma;
melyik igényel vezetői döntést;
és mi legyen a következő lépés.
A HR feladata ebben nem pusztán a riport elkészítése.
Az adat értelmezése.
Ne üldözzük görcsösen a response rate-et
Természetesen fontos, hogy elegendő munkavállaló töltse ki a kérdőívet.
De a magas kitöltési arány önmagában nem jelenti azt, hogy jó a survey.
Lehet 95 százalékos response rate úgy is, hogy a munkavállalók kötelességből gyorsan végigkattintják.
És lehet alacsonyabb kitöltés, amely mögött nagyon értékes, őszinte információ található.
A response rate inkább diagnosztikai mutató.
Ha tartósan alacsony, érdemes megvizsgálni:
túl hosszú a kérdőív;
nem bíznak az anonimitásban;
nem látják az értelmét;
rossz az időzítés;
vagy survey fatigue alakult ki?
A cél nem a kitöltési százalék „megjavítása”.
Hanem a visszajelzési kultúra erősítése.
Az employee listening nem azt jelenti, hogy a vállalat mindenben egyetért
Ez fontos vezetői üzenet.
A meghallgatás nem egyenlő azzal, hogy minden munkavállalói kérésből intézkedés lesz.
Lehet olyan igény, amely pénzügyileg nem reális.
Lehet olyan vélemény, amely ellentétes a vállalat stratégiai irányával.
Lehetnek egymással is ellentétes munkavállalói elvárások.
Az employee listening valódi jelentése az, hogy a vezetés hajlandó meghallgatni, értelmezni és mérlegelni.
Majd dönt.
És kommunikálja a döntést.
Ez önmagában sokkal hitelesebb, mint ha minden kérdésre automatikus „igen” lenne a válasz.
CFO-szemmel a survey akkor értékes, ha segít prioritást adni
Egy dolgozói felmérés önmagában költséget és HR-kapacitást igényel.
A CFO számára ezért jogos kérdés lehet, milyen üzleti értéket teremt.
A válasz nem feltétlenül közvetlen ROI.
A survey inkább abban segíthet, hogy a vállalat jobb helyre tegye a fejlesztési erőforrásait.
Ha például kiderül, hogy a munkavállalói elégedetlenség fő oka nem a juttatási rendszer, hanem a kiszámíthatatlan munkaszervezés, nem biztos, hogy új benefitre érdemes költeni.
Ha a fejlődési lehetőség a probléma, lehet, hogy belső karrier- és kompetenciarendszerre van szükség.
Ha egy adott vezetői szinten romlik következetesen a visszajelzés, célzott vezetőfejlesztés indokoltabb lehet, mint egy általános vállalati program.
A felmérés tehát segíthet csökkenteni azt a kockázatot, hogy a vállalat rossz problémát próbál megoldani.
Az integrált HR-rendszerben a survey nem külön kampányeszköz
A LOGA Survey online, webalapú és a dolgozói önkiszolgáló rendszerhez kapcsolódik.
Ez azért érdekes, mert a munkavállalói visszajelzés így ugyanannak a digitális HR-környezetnek lehet a része, amelyben más dolgozói folyamatok is elérhetők.
A survey nem feltétlenül egy évente egyszer előkerülő külső link.
A visszajelzés a HR működésének természetes digitális csatornájává válhat.
Ezzel együtt fontos megőrizni az anonimitást ott, ahol annak valódi szerepe van. Az integráció nem jelentheti azt, hogy minden adatot mindenáron személyhez kapcsolunk.
A jó HR analytics néha éppen attól jó, hogy tudja, mikor nem kell egyéni szintre menni.
A legfontosabb kérdés mindig a felmérés után jön
Nem az, hogy:
„Mennyi lett az engagement score?”
Hanem:
„Mihez kezdünk vele hétfőn?”
Ha nincs válasz, valószínűleg túl sokat kérdeztünk és túl keveset döntöttünk.
A jó employee listening folyamat egyszerű ciklus:
KÉRDEZÉS → ELEMZÉS → DÖNTÉS → AKCIÓ → VISSZAMÉRÉS
Ha az utolsó három lépés rendszeresen hiányzik, a munkavállaló egy idő után nem fogja fontosnak érezni az elsőt sem.
CTA
Ha szeretné a dolgozói felméréseket egyszeri elégedettségmérés helyett folyamatosabb HR- és vezetői visszacsatolási rendszerként használni, kérjen szakmai LOGA-bemutatót a Master Consulting csapatától.
A LOGA Survey modul online kérdőívek és felmérések létrehozását, kiértékelését, megszerzett ismeretek visszamérését és anonimizált felméréseket is támogat, a dolgozói önkiszolgáló környezethez kapcsolódva.
A cél nem az, hogy évente egyszer legyen egy újabb százalékunk az elégedettségről.
Hanem hogy a munkavállalói visszajelzésből vezetői információ, abból pedig látható változás szülessen.